AMIT KIMONDANI NEM TUDOK

AMIT KIMONDANI NEM TUDOK

 

Kinyílt szemmel, tág pupillával állítom teljes igazsággal. 

Szerelmes vagyok. Vágyódom!

Vágyódom és egyben futok előle.

Előle, mit kimondani nem tudok.

Vágyódom a közeli elérhetőre.

Főképp arra, arra a bizonyos dologra,

Mit kimondani nem tudok.

Ha tudnám. Mondanám!

Érthetően, halkan, de eldadognám,

Elsuttognám én kedvesem a mélyben őrzött vágyam. 

De jaj nekem! Félénk vagyok és félek?

Talán félek, de mégis kérlek! 

Kérlek, oh nagyon szépen kérlek.

Láthatod, elérzékenyedtem. A szemeim könnyesek, nedvesek.

Lehet szégyen ez. Legyen!

Most rád nézek szerelmem 

és kinyílt szemmel, tág pupillával állítom teljes igazsággal.

Szerelmes vagyok. Akarlak!

Akarom azt, Szeress!

Szeress a végtelen kék ég alatt,

Hol egyesül vágyunk, titkos, titkolt álmunk.

 

Írta: István Tóth

2015. 06. 21.